PASSAT B5

A középkategóriába tartozó modellt először 1973. május 23-án mutatták be, 1296, illetve 1470 köbcentiméter lökettérfogatú, soros, négyhengeres orrmotorral, két- vagy négyajtós „csapott hátú” karosszériával. Később már csak nagyobb motorokkal gyártották, 1588 köbcentimétertől 2226 köbcentiméterig (az utóbbi volt a GT-változat). Készült ötajtós kombi (Variant), négykerék-hajtású (Syncro) változatban és dízelmotorral is.

Egyes országokban (Például: Japán) a Volkswagen licence alapján Volkswagen Santana néven gyártották. Rudolf Leiding cégelnöknek köszönhető, hogy a Volkswagen felhagyott a léghűtéses motorok fejlesztésével. új szelek fújtak Wolfsburgban, ezt jelezte a friss modell neve is, Passat. A Giorgetto Giugiaro által formatervezett autók az Audi 80 variánsaként mutatkozott be 1973-ban. Két és 4 ajtós ferde hátú illetve Variant kivitelben. Az Auditól főként karosszériában különbözött. Az 5 személyes Passat a Typ 3-as és a Typ 4-es sorozat utódjának tekinthető, benne már vízhűtéses hajtómű dolgozott, kezdetben 5 féle változatban. Az 55 és 60 lóerős 1,3 literesek nyitották a sort, rajtuk kívül 65, a 75 és a 85 lóerős 1,5-ösök közül lehetett választani. Ez utóbbiakhoz 4 fokozatú manuális váltó helyett 3 sebességes automatát is kérhetett a vevő. Az orrmotoros elrendezéshez fronthajtás társult, illetve a világon elsőként a Passatba építettek műanyagból készített üzemanyagtankot. A szimpla kerek fényszórós alapverzión kívül L, S, LS, TS felszereltségekkel készültek a járművek. Az L esztétikai, kényelmi többlet, az S másfél literes motort, a TS pedig dupla, kerek fényszórókat és gumisávos lökhárítókat jelentett. A Variant értékesítése 1974 elején kezdődött. Augusztusban módosítottak a kocsik váltószerkezetén, illetve rövidebbre szabták annak kezelőkarját. 133 ezer eladott példányával, a Variant sikertípussá vált.

1975-ben jelent meg a 4 ajtós ferde hátú modellekben a nagyobb méretű csomagtartófedél és a lehajtható hátsó üléstámla. A vékony kopoltyú eltűnt a C-oszlopokról, a lökhárítók műanyag sarkokat kaptak. Az 1,5-ös motorok helyére 1.6-osok érkeztek.

1976-tól minden modell utasterének első részét 3 pontos biztonsági övekkel és fejtámlákkal szerelték fel. A TS változat helyét a GLS vette át, amely a sportosság helyett a komfortot helyezte előtérbe. Erről tanúskodtak színezett ablakai és a belülről állítható külső visszapillantó tükrei. Bemutatkozott az LX nevű különleges modell, decemberben pedig legördült az egymilliomodik Passat a gyártósorról. Ettől az évtől 1979-ig a brit piacon Audi 80 Estate néven is forgalmazták a Passat Variantot, ezzel mutatva az Audival való szoros rokonságot.

1977 augusztusában frissített típusokat bocsátottak piacra. Ezeket az autókat „Zwischenmodell” azaz „köztes modell” becenévvel is illették, utalva a generációváltás előtti átmeneti jellegre. A mérnökök karosszériába süllyesztett műanyag lökhárítókat terveztek, valamint új sárvédőket, s azokra oldalra hajló indexlámpákat helyeztek. Az orrot rövidítették, a króm szegélyű hűtőmaszkot feketére cserélték. Az alapmodellt is megajándékozták a Passatok legtöbbjén használt széles sávú fényszórókkal. A csomagtérajtó alsó vonalát a lámpák közé vezették, a belső térben pedig átrendezték a műszerfalat. A Variant hátulján csak a lökhárítókat érintette a frissítés.

1978-tól árulták a diesel Passatot: ebben 1,5-ös 50 lóerős hajtómű dolgozott, 7,5 literes átlagfogyasztással.

1979-ben csatlakozott társaihoz az 1,6 literes, 110 lóerős. befecskendezős motorral hajtott Passat GLI, amely műszaki jellemzőiben a 8,2-ről 9,5-re emelt sűrítési viszony, külsején pedig a csomagtartófedél hátsó spoilere és az eltérő ablaktörlők hirdették a különbséget. A keményebb futóművekkel, nagyobb fékekkel felszerelt GLI-nek létezett Variant kivitele is, ez azonban nem viselt hátsó spoilert.

1979-ben alapfelszereléssé minősültek a hátsó biztonsági övek, s ugyanoda extraként fejtámaszokat is kérhetett a tulajdonos. a következő évben elkészült a 2 milliomodik Passat, sőt előlépett az új LX modell, mely már a közelgő váltást jelezte. Az első nemzedék autóiból 2,6 millió darab készült.

Brazíliában az első generációs típusokat 1974-től 1988-ig gyártották. Miután a TS változat 1977-ben megnyerte az ottani rali-bajnokságot, a Passat tekintélye megnőtt. 1979-ben esett meg az európaihoz hasonló frissítés (alkoholos motorral is rendelhető volt a Passat) majd 1983-ban került sor a második ráncfelvarrásra: ez főleg szögletes dupla fényszórók bevezetéséről lett nevezetes. A Dél- Afrikai Uitenhagéban 1974 és 1981 között folyt a gyártás. Nigériában pedig brazil alkatrészekből szereltek össze 4 ajtós variánsokat 1977-től 1986-ig. Az USA-ban 1974-ben mutatkozott be a gépkocsi Dasher néven, 1981-ig forgalmazták.